Enrique Vaqué. Interjú

Enrique Vaqué Melillában született és Valenciában él. Vegyész, de író is, és két regénye jelent meg címmel A trópusok agyarai y A világ végének urai. most bemutatja a vörös tarantula. Nagyon nagyra értékelem az erre fordított időt interjú ahol mesél róla és más dolgokról.

Enrique Vaqué – Interjú

• ACTUALIDAD LITERATURA: Az új regényed a címe a vörös tarantula. Mit mond nekünk erről, és honnan jött az ötlet?

ENRIQUE VAQUÉ: Elmondhatom, hogy az előző két regényemhez hasonlóan ez is egy olyan mű, amely Arról a hatalomról szól, amelyet egyes férfiak mások felett gyakorolnak.. Ebben az esetben két fiatal Valenciából New Yorkba utazik, hogy teljesítse céljait, de ott olyan erőtérben találják magukat, amely folyamatosan eltéríti őket az útjukról. Végül a folytatáshoz le kell szállniuk a forgatókönyvről az ebből fakadó etikai dilemmával és az életük veszélyeztetésével. 

Az ötlet nagyon változatos fordulatokat követett. Akkor kezdődött, amikor megláttam a riport három amerikai milliomos életéről. Akkoriban gyakran jártam New Yorkba munka miatt, és ez elgondolkodtatott, hogy életük színtereként használják-e. Aztán oda vezetett a krimi tiszta szerelmi történet háttérrel.  

• AL: Vissza tudsz térni az első könyvhöz, amit olvastál? És az első történet, amit írtál?

EV: Emlékszem, hogy az első felnőtt könyv, amit elolvastam, az volt vámügyi cikkekírta: Mariano Jose de larra, azon egyszerű oknál fogva, hogy ez volt az első a házamban, egy kollekció részeként. Azt hiszem, nagy hatással volt rám. Ha mindig is franciás voltam, az Larra hatása miatt van. 

La első történet amit írtam, az at tizenegy év: a barátaimmal egy földalatti világba utaztunk, amelyet a Farkasember (nem jöttek ki vámpírok). A brit író befolyásának évei voltak Enid Blyton és a regényei Az öt y A hét titok.

• AL: Fő író? Többet és minden korszak közül választhat. 

EV: Ha csak egyet kellene választanom, azt hiszem, választanám Guy de Maupassant. Regénye Bel Ami szó szerint lenyűgözött. Emlékszem, az egyik kezemmel babakocsit vonszolva sétáltam az utcán (kettős, két ikerlányommal!), a másikban ezzel a regénnyel.

El naturalizmus Ez az én irodalmi hivatkozásom. Szerényen arra törekszem, hogy a jelenlegi időkhöz igazítsam. Zola, Blasco Ibanez…, ők a referenciám. Modernebb, tetszik John le Carré. én is csodálom Michael Crichton előadójaként és szerzőjeként thrillerek.

• AL: Milyen karaktert szeretett volna egy könyvben megismerni és létrehozni? 

EV: Azt hiszem, maradnék Vautrin, a Goriot papa de Balzac. Más munkáiban is megjelenik Az emberi komédia. Figyelemre méltó karakter cinikus és kiábrándult társadalomlátásáról, amely határozottan maga mögött hagyja az irodalmi romantikát. Nekem a biztos alapján egyedi karakternek tűnik vidocq, delikvens és nyomozó egyszerre. 

• AL: Van valamilyen különleges szokás vagy szokás az írás vagy az olvasás terén? 

EV: Abban az időben olvasásBosszannak azok az írók, akik a mindennapi élet szükségtelen részleteit kezdik el mesélni. Vagy olyan kifejezéseket használnak, amelyek nem a karakterek jellemzésére szolgálnak. ha sokat találok frázisokat állítani vagy sok kakofónia egy szövegben, abbahagyom az olvasást azonnal. 

Ami a hobbit illeti ír, ha komolyan veszem, írnom kell valami naponta; minden nap, még ha egyetlen bekezdésről is van szó.

• AL: És a kívánt hely és idő erre? 

EV: állj meg ír, által éjszaka, amikor a megszakítások minimálisak Ahhoz olvasáshol és hogyan tenger lehetséges.

• AL: Vannak más műfajok, amelyek tetszenek? 

EV: A fikción belül szeretem a politikai vagy társadalmi hátterű regény amely több lehetséges műfajba foglalható. Nem vagyok megszállottja a nemnek. 

• AL: Most mit olvasol? És írás?

EV: Olvasok Esszék jelenlegi tovább a helyzet Oroszország, különösen a kapcsolódó maffiák. Olyan regényeket is, amelyek ezzel a témával foglalkoznak, mert erről szeretnék tájékozódni a következő krimi pénzügyi, amit már írok. Ez egy új regény, amely bizonyos értelemben egy folytatás de a vörös tarantula. Ugyanennek a főhősnek a felhasználásán gondolkodom, aki már öt évvel idősebb lesz. 

• AL: Szerinted milyen a kiadói jelenet?

EV: A könyvkereskedők elmondása szerint 2022 nagyon jó év volt a könyveladások szempontjából. Mindenesetre az új címek kínálata brutális lehetett, mert mindenkinek van egy könyv a hóna alatt amit a bezártság alatt írt. Ráadásul úgy látom, hogy a nagy kiadók is az önkiadásra tippelnek, így nagyon megnőtt a verseny.

Úgy gondolom, hogy ez a bevett szerzőknek hasznára válik, és kárt okoz azoknak, akiknek még mindig nincs nevük. annyi regénnyel amatőr A könyvesboltokban az emberek egy jól ismert szerzőt részesítenek előnyben, mint azt a kalandot, hogy megvegyenek egy olyan könyvet, amely talán még kiadói vetítésen sem esett át, és unalmasnak vagy banálisnak találja. 

• AL: Nehéz az Ön számára a válság pillanata, amit átélünk, vagy képes lesz megtartani valami pozitívumot mind a kulturális, mind a társadalmi téren?

EV:Nvagy ez különösen nehéz nekem, az az igazság. Hogy minden fenyegetés mögött ott van egy lehetőség, amit nagyon jól feltételeztem. De etikai probléma számomra, hogy ennyi egyenlőtlenséget és sok bizonytalanságot látok magam körül.

Van valami pozitív ebből az időből? A több eszköz amelyek most léteznek hogy népszerűsítse a könyvét.

A területen kulturálismindent nagyon látok flojo. Egy dudoron megyünk keresztül. Azt veszem észre, hogy egyre inkább a klasszikusokhoz menekülök.