A fekete-romantikus műfaj erősen eltalálja a szélsőséges erőszak elől menekülő intrikaolvasókat.
Megtiszteltetés számunkra az öröm, hogy ma a blogunkkal szerepelhetünk David zaplana (Cartagena, 1975) és Ana Ballabriga (Candasnos, 1977), a fekete műfaj két írója, Amazon Indie-díjasok regényével Nincs igazi skót, akik most belépnek ebbe új irodalmi műfaj, amely egyesíti a romantikus regényt a krimivel és ez kezd nagyon erősen sújtani az olvasók körében Rózsa fekete vagyok.
Actualidad Literatura: Mi írók híresek vagyunk arról, hogy magányosak, félénkek és még kissé "furcsák" is vagyunk. Változik-e az író profilja a XNUMX. században?
David Zaplana és Ana Ballabriga: Ismerünk néhány írópárt, akik négy kézzel írnak, bár nyilvánvaló, hogy ez még nem túl gyakori. Az író munkája nagyon magányos, és egy másik személlyel (esetünkben a párral) való megosztása elviselhetőbbé teszi, mert van egy közös projektje, amelyről beszélhet és szembeszállhat a felmerülő problémákkal. Emellett, ha párként írunk, a promóciós utazások (előadások, fesztiválok stb.) Szórakoztatóbbak.
A rossz rész idézőjelben az, hogy meg kell tanulnod tárgyalni, elfogadni a kritikát és elvetni a számodra nagyon jónak tűnő ötleteket, de a másiknak nem. Úgy gondoljuk azonban, hogy a közös munkával elért eredmény mindig jobb, mint egyedül. Amikor négy kézzel írsz, le kell mondanod az egódról, abbahagyod a művészi létet, hogy mesterember legyél.
AL: Több mint 10 évvel ezelőtt kezdtél el írni, és nagy sikerrel ismerted magad az önkiadás révén, megnyerve a 2016-os Amazon Indie versenyt a No True Scotsman-nal. Mit jelentett ez a díj irodalmi pályafutása során?
DZ ÉS AB: Valójában több mint húsz éve írunk. Első regényünk (Időben keresztbe) közzététele nem történt meg, és a következő kettő (Cartagenai nap után y Gótikus morbid), kis kiadókkal tesszük közzé őket. A tapasztalatok nagyon jók voltak a személyes bánásmód tekintetében, de a terjesztés kudarcot vallott: a könyvek nem jutottak el a könyvesboltokba. Ez a kis kiadók fő problémája. Ezért úgy döntöttünk, hogy a következőt egy nagy kiadóban kell kiadnunk. Befejezett A vak könyvtáros paradoxona a válság legnehezebb éveiben kezdtük el elküldeni a nagy kiadóknak, de a válasz mindig ugyanaz volt: "Sajnálattal tájékoztatom Önöket, hogy munkája nem illeszkedik szerkesztőségi sorunkba." Tehát egy fiókba tettük. 2015-ben befejeztünk egy újabb regényt, Nincs igazi skót. Ugyanezzel az eredménnyel indítottuk el a szállítmányok útját elismert kiadókhoz és irodalmi ügynökségekhez. Egy csalódottságunknak tanújaként egy barátom (Blanca, akinek mindig hálásak leszünk) állandóan ragaszkodott ahhoz, hogy a jövő digitális platformokban és konkrétan az Amazonban rejlik, mivel az önkiadás könnyű volt. Ezért úgy döntöttünk, hogy kipróbáljuk. Az első három regényünket feltöltöttük, hogy lássuk, hogyan működik, a másik kettőt a fiókban foglaltuk el. És miután több hónapig kutattak fórumokon, népszerűsítették a közösségi hálózatokon és használták az Amazon rendelkezésére álló eszközöket, meglepetésünkre a könyveket elkezdték értékesíteni. Mindenek felett, Cartagenai nap után, amely több hónapig tartotta a bestsellerek csúcsát. Ekkor érkezett hozzánk egy üzenet, amely bejelentette az Amazon Indie versenyt, és úgy döntöttünk, hogy bemutatjuk Nincs igazi skót amellyel (még mindig nem hisszük) több mint 1400 jelölt között sikerült győznünk.
A verseny megnyerése nagy lendületet adott. Az első meglepetés az volt, hogy meghívást kaptunk a FIL-re Guadalajarába (Mexikó), hogy bemutassuk regényünket. Hihetetlen élmény volt, de a legfontosabb dolog, amit a díj elhozott számunkra, az volt, hogy megtaláltunk egy jó ügynököt és publikáltunk az Amazon Publishing-nél. Ez a díj láthatóságot, kapcsolatokat adott számunkra és ajtókat nyitott számunkra. Most, amikor befejezünk egy regényt, tudjuk, hogy könnyebb kiadni.
AL: Két bűnügyi regény után, még kemény, az utolsóban új műfajba lépsz, félúton a krimi és a romantikus regény között. Néhány év telt el azóta, hogy a skandináv stílusú bűnügyi regények pszichopata gyilkosok főszereplésével kezdtek vonzóvá válni az olvasók körében. Most egy édesebb krimit kérnek az olvasók?
DZ ÉS AB: Szerintem mindennek vannak olvasói. Szinte mindenki szereti a rejtélyes történeteket, de nem mindenki szereti azokat a nehéz történeteket, amelyek miatt nehéz dolgai vannak, vagy reflektálnak a minket körülvevő kemény valóságra. A Rózsa fekete egy kényelmes történet, amelyet el lehet olvasni, ezért úgy gondoljuk, hogy sokkal szélesebb közönséget érhet el, mint korábbi könyveink.
Azonban nem döntöttünk úgy, hogy a Rose Black-et további eladásra késztetjük. Szeretünk különböző dolgokat kipróbálni, és hogy regényeink nagyon különbözőek. Ha van valaki, aki követ minket, akkor nem akarjuk unatkozni azzal, hogy mindig ugyanazt a történetet meséljük el nekik. Korábban több romantikus regényt is írtunk, amelyeket álnéven saját kiadással adtunk ki. A Fekete Rózsa mindkét világ, a rózsaszín és a fekete, a szerelmi regény és a rejtély összeolvadásaként jelent meg.
AL: Meséljen új főszereplőjéről. Első története Rózsa fekete vagyok címet viseli. Ki az a Fekete Rózsa?
DZ ÉS AB: Black Rose ügyvéd, aki betöltötte a 40. életévét, és (mint sokunkkal történik, amikor ebbe a korba érünk) arra kíváncsi, hogy mit tett addig az életével.
Rose első barátja húsz éves korában tűnt el nyomtalanul. Az eset megszállottjaként magánnyomozóként vett részt, de végül ügyvédként kezdett dolgozni, és soha nem kapta meg az engedélyét. Most egy ügyfél azt kéri tőle, derítse ki, hogy férje hűtlen-e hozzá, Rose pedig lehetőséget lát arra, hogy folytassa egy álmát, amelyet már régen otthagyott. Rose negyven évesen teszi azt, amit a legtöbben nem mernek: abbahagyja a születésnapját, és elkezd teljesíteni álmait.
Szentimentális szinten Rose mérlegeli a gyermekvállalás lehetőségét, de tudja, hogy jelenlegi párjával nagyon nehéz lesz: Pedro csodálatos, jóképű és gazdag férfi, de elvált és már két lánya van. Másrészt ott van Marc Lobo, az Alex eltűnésének kivizsgálásával megbízott rendőr. Marc egy új szerelem lehetőségét képviseli.
Más szavakkal, Rose szakad a múlt szerelme, a jelen szerelme és a lehetséges jövőbeli szerelem között.
AL: Fekete Fekete itt van, hogy maradjon? Fogadsz egy főszereplőre, aki a regényeiden keresztül tart?
DZ ÉS AB: Igen, Fekete Rózsa azzal a szándékkal született, hogy ságává váljon. Valójában már befejezzük a második részt, amely biztosan megjelenik a nyár után. Mindegyik regény önbefejező, bár vannak olyan cselekmények, amelyek a saga végéig nyitva maradnak.
Egy másik dolog, ami nagyon érdekelt minket, a metaliterature. Ezért találtuk ki, hogy Rose egy ismert krimiíró, Benjamin Black lánya, és egyik barátja romantikus író akar lenni. Ez egy játékot adott nekünk, hogy az írók világáról beszéljünk, sőt nevetjünk is magunkon.
AL: A kiadó első regénye: Sokoldalú. Előtte mindkettőjüket már ismerték az irodalmi szektorban, segítve a műfajban nagy jelentőségű találkozókat, mint például a gijóni fekete hét és még sokan mások. Hogyan tapasztalja meg a változást az önkiadásról a hagyományos kiadásra?
DZ ÉS AB: Minden világnak megvannak a maga jó és rossz dolgai. Amikor önmaga publikál, akkor mindenről gondoskodnia kell: az írásról, a javításokról, az elrendezésről, a borítótervezésről, a marketingről ... Az a jó, hogy egy vezércikk mögött van, hogy sok ilyen feladatot elvesz, és mindenekelőtt: a könyvesboltokban való terjesztés.
A legjobb dolog az önkiadásban, legalábbis az Amazonnál, hogy azonnal ismerheti eladási adatait és két hónap után feltöltheti számláját, míg egy hagyományos kiadónál egy teljes évet kell várnia.
AL: Hogyan állnak David és Ana olvasóként? Ízlésben hasonló vagy más? Melyek azok a könyvek a könyvtáradban, amelyeket néhány évente újraolvassz? Bármely szerző, akit rajong, egyike azoknak, akiktől megvásárolja regényeit, amint megjelenik?
Rózsa Fekete vagyok, egy történet, amely ötvözi a noir műfajt és a romantikus regényt.
DZ ÉS AB: Általánosságban egyetértünk az ízléssel (gondolom azért, mert sok éve vagyunk együtt), és ahogy írásunk során ugyanazok a témák érdekelnek, olvasás közben is egyetértünk. Azt hiszem, mindketten megtanultunk történeteket mesélni például Agatha Christie, Jules Verne vagy Stephen King olvasásával. Most van néhány referenciaírónk, például Dennis Lehane, aki egyes történeteiben morális dilemmákat vet fel, amelyek képesek megrázni benneteket. Nagyon tetszett a cselekmény Piszkos és gonosz szerző: Juanjo Braulio; és követjük Almudena Grandest óvatos stílusáért, vagy Javier Cercast az intelligens történetek bemutatásáért.
AL: Az introvertált író hagyományos, bezárva és társadalmi kitettség nélküli képe ellenére új írók generációja létezik, akik mindennap tweetelnek és fotókat töltenek fel az Instagramra, akik számára a közösségi hálózatok jelentik a kommunikációs ablakukat a világ felé. Milyen a kapcsolatod a közösségi hálózatokkal?
DZ ÉS AB: A könyv megjelenésekor elmerül egy sor interjú, előadás, kerekasztal, fesztivál stb. amelyben képesnek kell lennie a közönség szórakoztatására és megnyerésére. Ha az emberek ott látnak és azt gondolják, hogy nem tudsz beszélni, akkor azt is gondolják, hogy nem tudsz írni, még akkor is, ha ennek semmi köze hozzá.
Ma az írónak a showman, tetszik vagy nem, és a közösségi média is ennek része előadás. Ana aktívabb a hálózatokban, de nyilvánvaló, hogy manapság ezek a promóció elengedhetetlen részei. A csipog a influencer milliónyi követővel könyvet helyezhet el a felső az összes értékesítési rangsorból. Emlékszem az esetre A lány a vonaton ami a bestseller miután Stephen King a Twitteren azt írta, hogy egész éjszaka nem tudta letenni.
AL: Irodalmi kalózkodás: Platform az új írók számára, hogy megismertessék magukat, vagy helyrehozhatatlan kárt okoznak az irodalmi produkcióban?
DZ ÉS AB: Ellenzem azokat a platformokat, amelyek kalózkönyveket (vagy filmeket vagy zenét) kínálnak, és reklámozással vagy más módon profitálnak mások munkájából. Nem vagyok azonban olyan emberek ellen, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy fizessenek egy könyv letöltéséért és elolvasásáért. Bár a valóságban a könyvtárban is megtehetik. Már vannak olyan könyvtárak, amelyek lehetővé teszik a ebook teljesen legális és ingyenes.
A hackelés megvan, és együtt kell élni vele. Számomra ennek jó része van: magában foglalja a kultúra demokratizálását. De úgy gondolom, hogy minden embernek felelősnek kell lennie tetteiért, és ezt csak oktatással lehet elérni. Ha megengedheti magának, hogy fizetjen egy könyv elolvasásáért, fizessen érte, mert ha nem, akkor az írók nem folytathatják az írást, sem a kiadók nem publikálhatnak.
AL: Papír vagy digitális formátum? Egyetértesz?
DZ ÉS AB: Igen, egyetértünk. Mielőtt bejutottunk volna az Amazon világába, nagyon idegenkedtünk a digitálistól. De mivel megvettük az e-olvasót, gyakorlatilag csak beolvastunk ebook. Ha megszokja, sokkal kényelmesebb, bár vannak hátrányai is, például az, hogy nem mindig látja a könyv borítóját, amikor felveszi, vagy hogy nehezebb visszamenni, ha keresni kell valamit.
AL: Vállalkozók, szülők, házaspárok és hivatásos írók, mi a képlete?
DZ ÉS AB: Aludj keveset, hahaha. Reggel 6-kor kelünk, hogy egy órát szánjunk az éjszakai írásra és olvasásra, miután lefektettük a gyerekeket. A nap hátralévő részét a munka és a gyermeknevelés között töltöttük.
AL: Befejezésül arra kérlek benneteket, hogy adjatok egy kicsit többet magatoknak az olvasóknak: Milyen dolgok történtek az életedben, és mit akarsz mostantól? Álmok teljesültek, és még teljesülni kell?
DZ ÉS AB: Gyermekeink és könyveink voltak eddig a legnagyobb eredményeink. Az Amazon-díj elnyerése álom volt. Az álom folytatásával szeretnénk, ha egyszer az irodalomból élhetnénk. Személyes szinten pedig arra, hogy gyermekeink jó emberré, haszonélvezővé váljanak.
Köszönöm, David Zaplana és Ana Ballabriga, Azt kívánom, hogy továbbra is gyűjtsön sikereket minden új kihíváshoz és ehhez Rózsaszínű vagyok legyél az első a nagyszerű regények nagyszerű saga, amely örömet szerez nekünk az olvasók számára.