Fényképezés. Toni Hill Facebookja.
Tony Hill új regénye van, Teresa Lanza sötét búcsúja, ami a múlt hónapban jelent meg. A barcelonai szerző, aki olyan címeket ír alá, mint Kristálytigrisek, Jégangyalok és a trilógia ellenőr Salgado megadta nekem ezt interjú ahol mesél erről az új műről és még sok más témáról. Nagyon köszönöm a kedvességért és az erre fordított időért.
Toni Hill. Interjú
ACTUALIDAD LITERATURA: Emlékszel az első könyvre, amit olvastál? És az első történet, amit írtál?
TONI HILL: Az első biztosan a történet vagy képregény és nem tudom megmondani, mi volt. Emlékszem az elsőre, amely felnőttként megdöbbentett egy serdülőkor után, amelyben sokkal kevesebbet olvastam. Ez volt A világ Garp szerintaz John irving és ez egy "felnőtt" öröm világát tárta elém. Úgy éreztem, hogy a könyveknek még mindig van mit mondaniuk nekem, miután néhány évig nem figyeltem annyira őket.
Az első írott történet, amire emlékszem: ez volt a történet egy író tanfolyamra Akkoriban csináltam, és elég népszerű volt.
- AL: És az a kedvenc író? Többet és minden korszak közül választhat.
TH: Sok. Irvingtől, akit már korábban idéztem, egészen a klasszikusokig Tolsztoj vagy a nővérek bronte, Ana Maria Matute, Merce rodoreda vagy újabb szerzők, mint Philip Roth, Coetzee vagy Jonathan franken... vannak kedveléseim nagyon változatos és képtelen lenne egyetlen könyvet vagy szerzőt választani.
- AL: Milyen karaktert szeretett volna egy könyvben megismerni és létrehozni?
TH: Szívesen írtam volna a Ana Karenina stílusú regény vagy olyan időtálló és személyes légkört teremtettek, mint amely a munkájában megjelenik Kafka. De egy kevésbé klasszikus szerzőt idézve szívesen írtam volna titokzatos folyó (Dennis Lehane) és hogy minden szereplőjének irodalmi életet adott.
- AL: Van-e mánia vagy szokás, amikor írásról vagy olvasásról van szó?
TH: Valójában nem. Nyugalom és csendGondolom, bár lehet olvasás repülőgépeken, metrókon vagy bárokban túl sok probléma nélkül. Imádom csinálni a strand vagy a pool.
hogy ír igen egy kicsit többre van szükségem környezeti nyugalom, de nyilvános helyeken is megtettem. Eljön az idő, amikor sikerül elszigetelnem magam, és nem tudom, mi zajlik körülöttem.
- AL: És a kívánt hely és idő erre?
TH: Mert ír szükséges felkelni viszonylag korai és egész reggel csináld. A Késő este Alkalmasabbnak találom olvasás.
- AL: Az új regényed az Teresa Lanza sötét búcsúja. Mit találunk benne?
TH: Erre mindig nehéz tömören válaszolni, mert egy regény sok minden halmaza, de a szintézis erőfeszítéseivel azt mondanám, hogy megtalálja a kísértő intrika, nagyon pszichológiailag meghatározott karakterekkel, ami egyúttal a két világ portréja (egy gazdag osztály és a latin-amerikai származású bevándorlóké). A nagyon aktuális történelem hogy a rejtélyen keresztüli elcsábításon túl képes késztet minket néhány ellentmondásra amelyek mindannyiunkat érintenek.
- AL: További irodalmi műfajok, amelyek tetszenek?
TH: Mindenki. Nem különbséget teszek műfajok között, hanem az engem érdeklő hangok és tekintetek és azok között, amelyek nem érdekelnek. Az epikus fantáziát nehezebbnek találom, pedig rajongtam Jég és tűz dala a költészet pedig nagyobb koncentrációt követel tőlem, mint általában. Nagyon szeretem a mesekönyvek, és az elmúlt években kiváló mesemondókat olvastam, mint pl Mariana Enriquez o Sarah Table.
- AL: Most mit olvasol? És írás?
TH: Egy könyvet olvasok Sötétség, Paultól kawczak, amelyet a Destino most publikált, és egy másik regény, amely még nem jelent meg: Az ördög a kert mögött (Ürügyek) Gines Cutillas, amelyet március végén mutatok be. Mindkettő nagyon ajánlott.
- AL: Hogyan gondolja, hogy a kiadói színtér annyi szerző számára szól, ahányan vannak vagy szeretnének publikálni?
TH: Nos, valójában szilárd és széles szerkesztői tájunk van, ezért azt mondanám könnyebb most közzétenni, mint évekkel ezelőtt (És nem önkiadványokról beszélek, bár ezek is érvényes lehetőségek). Ugyanakkor azok sok akik publikálni akarnak, és ez bonyolítja a dolgokat.
Tudom, hogy lehet kétségbeesetten, hogy ne találjon otthont annak a kéziratnak hogy valaki alvási órákat vagy társas életet áldozott fel, de az a verseny kemény és az új szerzők lehetőségei korlátozottak. Másrészt ez mindig megtörtént.
- AL: Mi az a válság pillanata, amelyet átélünk téged feltételezve? Tarthat valami pozitívat vagy hasznosat a jövőbeli regények számára?
TH: Nem keresem a tragédiák pozitív tényezőit. Nem hiszem, hogy valami hasonló járvány hozta volna ki vagy hozza ki a legjobbat senkiben, de ez egy olyan háttér, amelyet természetesen a jövőben is lehet használni a szépirodalomban.
Jelenleg nem igazán vonzódom hozzá, de lehetséges, hogy kicsit nagyobb távolsággal, Fontolóra vettem egy történetet a nyugtalanság és az elhagyatottság azon hónapjaiban. Őszintén kétlem, bár a képzelet néha végül olyan utakon vezet bennünket, amelyeken soha nem gondoltunk volna utazni.