Részlet a Nisio Isin által kiadott „Bakemonogatari” angolszász kiadásának borítójából, a Vertical Inc.
A "könnyű regények"Vagy"könnyű regények"(ラ イ ト ノ ベ ル laito noberu, szintén felhívja ラ ノ ベ ranobe) vannak Japánra jellemző irodalom, és a közelmúltig teljesen láthatatlan a Nyugat számára, de ez rést nyit a származási ország határain túli piacon. A "könnyű regény" ez egy wasei eigoazaz ál-anglicizmus, amelyet csak Japánban használnak, és amelyet a nyelv anyanyelvűje nem ismer fel, és nem is használ. Ezért felmerül a legnagyobb probléma annak meghatározása, hogy mik a könnyű regényekmivel maga a név félrevezető lehet, és még maguk a japánok is nehezen tudnak megállapodni a jelentésében.
Bár azt gondolhatnánk, hogy hosszúságuk miatt "könnyű regényeknek" hívják őket, ez azonban nem így van általában átlagosan 50.000 XNUMX szavuk van, amely nagyjából megfelel egy angolszász regénynek. Másrészt sokaknak egyszerű szókincsük és nyelvtanuk van ahhoz, hogy elérjék a fiatalabb közönséget, de ez sem mindegyikük közös nevezője. Ez az utolsó pont azért érdekes, mert bár javasolták a «fiatal felnőttMeghatározásukhoz a japán kiadók vonakodnak, mivel nem akarják, hogy egyetlen demográfia elől elzárkózzanak.
Végül ezt meg kell értenie «könnyű regény»Nem irodalmi besorolás (például "tudományos-fantasztikus" vagy "krimi«), Sokkal inkább a értékesítés a piacot monopolizáló vállalatok támogatják (annak a stílusának megfelelően, ami a DC-vel és a Marvel-lel történik az amerikai képregény szektorban). Bár minden könnyű regényben van egy olyan elem, amely, bár nem végleges, segít felismerni őket: azok manga stílusú borítók és illusztrációk (Japán képregény).
A könnyű regények eredete
- Mintha ez a természetes létmódja lenne, a hideg arckifejezéssel az osztályterem sarkában olvasva. A falakra koncentrált körülötte.
Mintha természetes lenne, hogy ott legyen.
Mintha természetes lenne, hogy nem lennék itt. "
Nisio Isin, Bakemonogatari, Szörny története. »
(Saját fordítás)
A könnyű regények története ide nyúlik vissza folyóiratok pép japán a 10-es és 50-es évek között. Mint amerikai társai, például a híres Furcsa meses (amire írtál HP Lovecraft), fantázia-, tudományos-fantasztikus és detektívtörténeti publikációk voltak. Ezeknek a folyóiratoknak az írói már akkor is nyitottak voltak a nyugati befolyásra (különösen csodálták az olyan műveket, mint pl 20.000 XNUMX liga víz alatti utazás, Jules Verne és A Rue hullaház bűneiírta Edgar Allan Poe).
Ettől az időponttól kezdve ogonbatto (1930), Takeo Nagamatsu (a történelem egyik első szuperhősének tartják, még Batman és Superman előtt), és a detektív kalandjai Homura soroku (1937-1938), Sano Soichi (egyértelműen Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes című művének hatására). És egy ilyen tipikusan japán műfaj elődjeként voltak olyan történetek, amelyekvarázslatos gyerek«Vagy avagy hatalmú gyermekek, mint Murojama Kaita Madojiden (1916) esetében.
a tenyészet pép a háború utáni Japánban
A második világháború 1945 vége után, és egybeesik a modern manga, magazinok születésével pép A Felkelő Nap országának saját karaktere kezdett lenni, és összekapcsolódott a nemzeti képregénypiaccal. A hetvenes évekre e magazinok túlnyomó többsége felhagyott a hagyományos illusztrációkkal a manga és anime esztétika (Japán animációs sorozat). Másrészt a kiadók regényes formátumban kezdték kiadni azokat a történeteket, amelyek a közönség számára a legjobban tetszettek.
Borító a Hajime Kanzaka „Az öldöklők” című második kötetéhez, „Az Atlasz varázslónője”.
Az első nagy forradalom, amely megalapozta mindazt, ami utána következik, nagy sikerrel járt Arslan hősi legendája (1986-tól), Yoshiki Tanaka epikus fantasy regényeinek saga, és különösen vele Slayers (1989-2000), aki parodizálta a kard és boszorkányság hagyományos. Ez utóbbit animációs sorozattá alakították át, amelyet Spanyolországban néven ismertek Reena és Gaudi, és a 90-es években sugározták.
Az új évezred eljövetele
«- A nevem Haruhi Suzumiya. A keleti középiskolából származom.
Eddig a pontig normálisnak tűnt. A megfordulás, hogy ránézzek, túl nagy gondot okozott, így folyamatosan egyenesen bámultam. A hangja így szólt:
- Nem érdekelnek a kicsinyes emberek. Ha vannak idegenek, időutazók vagy paranormális erővel bíró "esperek", hagyják, hogy jöjjenek hozzám. Ez minden."
Ez megfordított.
Nagaru Tanigawa, "Haruhi Suzumiya melankóliája".
Egyes címek jó eladásai ellenére a könnyű regénypiac még mindig nagyon kisebb volt a szórakozás egyéb formáihoz képest. 2003-ban azonban jött az a nagy csapás, amely örökre megváltoztatta panorámáját: az első kötet megjelenése Haruhi Suzumiya melankóliájaNagaru Tanigawa, a sci-fi, a rejtély és a paranormális jelenségek története.
"Haruhi Suzumiya aggodalmai", Nagaru Tanigawa munkájának hatodik kötete.
Ez az író példátlanul sikeres volt, megnyitotta az ajtókat a későbbi szerzők előtt, hogy a nyomdokaiba léphessenek, és a kiadókat arra késztette, hogy az üzletet ebben a művészeti formában lássák. 2007 - re az első kötet Haruhi Suzumiya eladta több mint 4 millió példány, és összesen kinyomtatták őket A sorozat 16,5 millió példánya 15 országban, Csak Japánban 8 millió.
Népszerűség növekedése
A kastély ablakából egy jáde szempár figyelte apa és lánya kis alakjait, akik az erdő bejáratánál játszottak.
Az ablaknál álló fiatal nő korántsem tűnt gyengének vagy mulandónak. Könnyű, puha, szőke haja volt, és egy archaikus stílusú ruhát viselt, amely karcsú testalkatát ölelte körül. […] Valaki úgy tűnt, hogy nem felel meg a komor Einsbern-kastély téli tájának.
- Mit néz, Saber?
Amikor Irisviel hátulról szólított hozzá, az ablaknál álló fiatal nő megfordult.
- Kiritsugunak és lányának, akik az erdőben játszanak. "
Urobuchi tábornok, "Fate Zero".
után Haruhi Suzumiya, Más címek jelentek meg, amelyek önmagukban szerezték meg közönségüket. Idézhetnénk Nulla sors (2006-2007), Urobuchi tábornok, a krimi sötét fantázia pszichológiai. Pontosan, 2006-ban megjelentek a könnyű regények, amely évről évre növelte eladásait, fiatal japánok (és egyre több más országból érkező) egész generációját felfedezve az olvasás örömével.
Borítók Urobuchi tábornok "Fate Zero" négy kötetéből.
A művek és a szerzők listája olyan hosszú, olyan termékeny közegben, hogy nehéz mindet megnevezni. Vannak könnyű regények minden ízléshez: vígjáték, dráma, romantika, erotika, tudományos-fantasztikus fantázia, rendőrség ... Hogy csak néhányat említsek: Spice és Wolf (2006), Isuna Hasekura; Toradora! (2006-2009), Yuyuko Takemiya; Kard művészet Online (2009-től kezdődően), Reki Kawahara; Nincs játék No Life (2012), szerző: Yuu Kamiya; Re: Zero (2012-től kezdődően), Tappei Nagatsuki; konosuba (2012-től kezdődően), írta: Natsume Akatsuki; Yojo Senki (2013 óta), Carlo Zen; vagy Goblin Slayer (2016 óta) Kumo Kagyu. Mindezeket a ságákat jellemzi, mivel hosszú időtartamuk alapján nagyszámú kötetet és különböző animációs sorozatokhoz való alkalmazkodást sikerült levezetni.
Méltó fényregények
Külön említést érdemel a regényíró munkája Nisius Isin (gyakran így írják: nisiOisiN, hangsúlyozva, hogy neve palindrom), amelyet sok kritikus a közeg egyik nagy felújítójának tart az elmúlt évtizedekben. Stílusát az jellemzi, hogy önreferenciás, keveredik a dráma és a vígjáték, ismételten megtörik a negyedik falat, hosszú párbeszédek, összetett alszövegek és erős karakterű, erős személyiségű és összetett pszichológiájú női főszereplők.
- Ó, értem - motyogta Senjougahara csalódottan. Azt terveztem, hogy mindenféle dolgot csinálok veled, ha alkalom nyílik rá Olyan rossz.
- Ez valamiféle groteszk összeesküvésnek hangzik a hátam mögött ...
-Milyen goromba. Éppen a% -ban mentem a / - be a * ^ után.
"Mit jelentenek ezek a szimbólumok?
- És téged akartalak csinálni ezt y hogy is.
- Mit kellene ennek az aláhúzásnak sugallnia?!
Nisio Isin, Bakemonogatari, Szörny története. »
(Saját fordítás)
Ebből a termékeny szerzőből kiemelhetünk olyan műveket, mint pl Zaregoto (2002–2005, rejtély-, feszültség- és gyilkossági regények), Katanagatari (2007–2008, kard nélküli kaland kalandjai) és mindenekelőtt legnagyobb sikere: a saga Monogatari (2006 óta szó szerint "történelmet" jelent, olyan történetek sorozata, amelyek a legprózaibb modort fonják össze a legvadabb fantáziával).
A Nisio Isin "Nekomonogatari Shiro" ("Fehér macska története") angolszász kiadásának borítója.
Egy ígéretes jövő
Ma, ha megnézzük a számokat, a könnyű regénypiac virágzó üzlet. Japánban széles körben elterjedt, és számos szerkesztőt, korrektort, írót és illusztrátort alkalmaz, utóbbiak általában a portálok, például a Pixiv legismertebb grafikusai. Származási országukon kívül egyre több olvasót szereznek az angolszász világban, mivel a népszerű művek közül sokat lefordítanak angolra. Másrészt, bár félénken, de olyan fogadásokkal kezdenek belépni a spanyol nyelvű piacra, mint például a Planeta a Re: Zero.
Remélem, a kiadók hamarosan rájönnek erre a könnyű regényeknek van közönségük, hűséges is, és hogy jobban értékeli a vásárlás tényét, mint más olvasók fizikai formátumban kedvenc műveit.
Minden jó, jó cikk. Regényolvasóként tudom, hogy nagyon szeretnék fizikailag elolvasni, de ez kemény munka. Valójában van egy, amit külön szeretnék, amelyet nem említettél annak ellenére, hogy eléggé híres, középiskolai dxd. Egy nem ázsiai ország számára nehezen lefordítható regény: 'v
Bármennyire is izgalmasak Rias Gremory kalandjai, nem hiszem, hogy ez lenne a „családbarát”, amiről beszélhettem volna (nevetés).
Érdekes cikk. Tudtam, hogy Haruhi Suzumiy forradalmasította az animációt, de fogalmam sem volt, hogy a könnyű regények ilyen széles piacsá válásának kezdő fegyvere is egyben.
Meglepődtem, amikor elvégeztem a kutatásomat. Örülök, hogy tetszett a cikk.
Milyen jó cikk. Ohhhhh, nagyon várom, hogy elolvashassam a Re: Zero regényeket. Már elkezdtem olvasni a regényhálót, de ez nem ugyanaz, mint egy könyv, a karakterek illusztrációival a kezedben, és a park vagy a saját szobád kényelmében olvasni ... Milyen kár, hogy , Japánban ne tegye az elemeket fordítók alkalmazásához, és bővítse a piacot ennek a nagyszerű sorozatnak.
Megjegyzését nagyra értékelem, Joel. 😀
Jó cikk, most abban a reményben, hogy ez az irodalmi jelenség elsöpri a világot is!
Valószínűleg igen.
És kérdezem:
Miért elégedni csak a japán könnyűregényekkel? Úgy értem, nyugaton nagyon sokan szeretnének animéket csinálni (de itt nincs ipar). Nyugaton sok ember szeretne mangát készíteni (de a rajzoláshoz szükséges készségek és mindenekelőtt a közzététel helyei nem a leginkább elérhetőek). És az a jó, hogy nyugaton sokan szeretnék, ha könnyű regényeket publikálnának (és kiderült, hogy nincsenek komoly hátrányai, mivel az írás, legalábbis az online, szinte bárki számára elérhető. farag egy utat hozzá, mint Japánban).
Tudja valaki, hogy ezt csinálják, vagy miért nem? Úgy értem, normális, hogy fizikai regényeket nem publikálnak, vagy az emberek még pénzt is keresnek. De az online ingyenes, a spanyol nyelvterületen biztosan sokan vágynak. És ha ez sikeres lenne (aminek nem látok egyértelmű akadályt), akkor valami hasonló lehet Japánban. Van valaki, ha van ilyen platform, amely egyértelműen könnyű regényeket publikál, vagy ilyesmi? És ha nem, van ötlet, hogy miért nincsenek?
Köszönöm a figyelmet
Ehhez a Wattpad áll a legközelebb, amely egy olyan alkalmazás és weboldal, ahol az emberek ingyenes olvasás céljából és bármilyen stílusban publikálják műveiket, azonban nincsenek képek, ezért nehéz lenne könnyű regényt kiadni ebben a közegben.
Nagyon érdekes cikk, főleg, mert új téma számomra. 2 kérdésem van a témával kapcsolatban, amelyre szeretném válaszolni:
1. A "könnyű regények" csak a modern időkre vonatkoznak, vagy írhatnak egyet az ókori Japánra utalva?
2. Japán írónak kell lennem ahhoz, hogy belépjek az ilyen típusú piacra?
Kiváló cikk, különösen azért, mert olyan téma volt, amely eddig ismeretlen volt számomra. Két kérdésem lenne:
1. Készíthet csak egy "könnyű regényt" a jelenlegi időkből, vagy az ókori Japánból?
2. Japán írónak kell lennem ahhoz, hogy be tudjak lépni az ilyen típusú irodalom piacára?
Érdeklődni szeretnék: tervez -e latin -amerikai eredetű könnyűregényeket írni?
Én egy ezekre a művekre szakosodott kiadó szerzője vagyok, és szeretnék hozzájárulni, ha erről tervez beszélni.