Piroska.
A legismertebb verziójának eredete Kis vörös lovas kapucnis századi szóbeli beszámolók összeállításából származik. A legkorábbi rögzített kötet 1697-ből származik, és az elbeszélés meglehetősen durva részei jellemzik. Később a Grimm testvérek magukra vállalták ezeknek a kegyetlen részleteknek, valamint a darab korai verzióiban szereplő erotikus szegmensek kivasalását.
Ugyanígy a francia arisztokrata Charles Perrault hozzáadtak egy erkölcsöt (addig nem vették figyelembe) annak érdekében, hogy a figyelmeztetés világos legyen a lányok előtt az idegenek bízásának veszélyeire vonatkozóan. A Grimm testvérek hivatkoztak a Ludwig Tieck által írt szövegre egy második összeállításban is Piroskacímű novellagyűjteményében jelent meg Kinder- und Hausmärchen.
Grimm testvérek életrajza
Polgári családban született Németországban, Jacob (1785-1863) és Wilhelm (1786-1859) volt a legidősebb összesen hat testvér közül. Jogi diplomát szereztek a Marburgi Egyetemen. Szoros barátsági kapcsolatokat hoztak létre Clemens Brentano költővel és Friedrich Karl von Savigny történésszel, olyan barátságok, amelyek kulcsfontosságúak válogatásuk munkáihoz.
Brentano szintén folklorista volt, valószínűleg befolyása kulcsfontosságú volt a kritériumokban - fintorognak a testvérek a népi narratíva fölényét a kulturált irodalommal szemben. Wilhelm Grimm elsősorban a középkori kultúrával kapcsolatos kutatómunkának szentelte. Másrészt Jacob a német nyelv filológiájának aprólékos tanulmányozását választotta.
1829-ben a göttingeni egyetemre költöztek. Ezután 1840-től a Királyi Tudományos Akadémia tagjaként Berlinben maradtak.. Neves irodalmi gyűjteményeik mellett a Grimm testvérek didaktikai (pedagógiai) szövegeket és nyelvészeti kutatásokat publikáltak. Valójában a Német Szótár első kötetének előfutáraivá váltak, és - a nyelv összetettsége miatt - csak az 1960-as években készült el.
Piroska írta Charles Perrault
Ez a tizenhetedik századi változat egyértelműen utal XIV Lajos udvarának arisztokratikus sajátosságaira. - amelyhez Perrault tartozott - a francia néphagyomány néhány elemével kombinálva. A szöveg fő üzenete a vakmerő vagy nagyon szemtelen gyermekek megfélemlítése azzal, hogy a farkast valós veszélyként képviselik.
Azonban a Kis vörös lovas kapucnis A Perrault nem kifejezetten gyermekekre irányult, mert a társadalomnak egészen más megközelítése volt a gyermekkorban, mint ma. A farkas alakja, mint valódi fenyegetés, a pásztorok kutyák által okozott halála (ezekben az időkben nagyon gyakori). Hasonlóképpen, a farkas kifejezett utalás a gonosz férfiakra, a lányokkal szemben perverz vágyakozással.
Grimm testvérek verzióösszesítése
A beteg nagymama és a farkas
A Piroska főhőse a nevét a mindig viselt piros csuklyáról kapta. A történet elején nagyon naiv és szerető lány volt, különösen a nagymamához kötődött. Egyik nap a nagymamája megbetegedett, ezért Piroska: anyja megkérte, hogy hozzon neki egy kosár ételt. De útközben egy farkas elkezdte követni és faggatni. A lány elmagyarázta, hogy a nagymama házába megy, hogy elhozza neki az ételt, mert beteg.
A farkas trükkje
A farkas azt javasolta, hogy ha hozna virágot, a nagymama még jobban örülne, ha meglátja. Aztán Piroska boldogan elterelte a virágszedést, miközben a farkas megmozdult. Amikor célhoz ért, kinyitotta az ajtót; Aggódva hívta a nagymamáját ... senki sem válaszolt, így Piroska megy a szobába, ahol álruhában megtalálta a farkast az ágyon.
A szuggesztív párbeszéd után (a farkas füléről, szeméről, orráról és szájáról), amelyet minden gyermek generációk óta ismer, a farkas végül megette a lányt. Aztán a gonosz állat nagyon mélyen szundított.
A csodás megmentés
A kunyhó közelében elhaladó vadász meghallotta a farkas horkolását, és a puskájával odalőtt, de visszatartotta azon gondolkodni, hogy a ház hölgye esetleg bent van. Valójában az alvó farkas hasának kinyitásával a vadász meg tudta menteni a nagymamát és a Piroska. Közvetlenül ezután kövekkel töltötte meg a gyomrot, és a kutya elhullott súlyuktól. Végül, a Grimm testvérek változatában van egy második kísérlet egy farkasról, aki ismét megpróbálta megtéveszteni Piroska ... De a lány és nagymamája az étel szagával egy halálcsapdába vezették a farkast. , senki más nem próbált újra ártani nekik.
A. Elemzése és témái Kis vörös lovas kapucnis
Változások az erotikus szempontok befejezésében és megszemélyesítésében
A Grimm testvérek által tett legnyilvánvalóbb változások a happy end hozzáadása és az erotikusabb részek kizárása. Ez a korábbi változatokhoz és Charles Perrault publikációjához képest. Bár a farkas és a Piroska között a "szenzoros" beszélgetés tudatalatti kontextusa fennmarad.
A népszerű vonások megmaradása
A legreprezentatívabb népi témák a Kis vörös lovas kapucnis a népszerű tüntetések rangjába tartoznak. Az intertextualitás világosan megmutatkozik az egész műben, mivel ugyanazok a szereplők különböző szituációkban maradnak szóbeli elbeszélései és írásos publikációi során. Ugyanígy a köznyelv is inkább a néposztályokra jellemző, mint a gazdag európai elitre.
Az igazi varázslat
Ezért a fantáziadús és természetfeletti elem nem hiányozhat. (például: amikor a vadász kinyitja a farkas hasát, és a nagymamájával életben kapja a Piroskahéjat). Hasonlóképpen, a farkas megszemélyesítése egyszerre reprezentálja az akkori valós fenyegetést, és metafora a lányokkal szemben perverz szándékú férfiak zaklatására.
Charles Perrault.
A mindig jelen lévő "Yin Yang"
Kis vörös lovas kapucnis tartalmazza a gyermekirodalom tipikus szimbolikáját a jó és a rossz örök vitájáról, a lány és a farkas testesíti meg. A Piroska nyilvánvalóan a gyermekkor minden ártatlanságát és naivitását képviseli. Ezzel szemben a farkas teljesen megvetendő, aljas és mohó. Ezen túlmenően ez a történet az érettség kérdését érinti, amikor elmagyarázza a lánya engedetlenségének az anyja figyelmen kívül hagyásának következményeit.
Az alkalmazott tanulás erkölcse
Az engedetlenség színhelye tanulássá alakul át a Grimm testvérek verziójának végénNos, amikor megjelenik egy második farkas, Piroska és nagyanyja készen állnak arra, hogy vigyázzanak magukra. Az ambíció a leírt témák egyike, amely a farkas túlzott falánkságában tükröződik, aki nem elégedett meg a nagymamája elfogyasztásával, emellett felemészti Piroska.
Rosszul gyakorolt szülői tevékenység
Fontos részletként értelmezhető, hogy Piroska anyja meglehetősen hanyag karakter, aki lányát egyedül küldi az erdőbe. A Grimm testvérek összeállításában a másodlagos karakterek felépítése nagyon jól támogatott, mert a nagymama elemzésekor közismert a kiszolgáltatott személy állapota, akinek segítségre van szüksége jóllétének biztosításához.
A hős
A farkas rossz cselekedetei elkerülhetetlenül halálához vezetnek egy néma hős (aki egy apát és védő figurát szimbolizálhat) kezén: a vadász. Az univerzális implicit üzenet Kis vörös lovas kapucnis Ez az, hogy "ne beszélj idegenekkel", ezért olyan narratíva volt, amely átlépte a határokat, az időket és a társadalmi osztályokat.