Meghalt Nacho Montoto, kordovai költő

Ma Nacho Montoto halálának tragikus hírével ébredtünk a 37 év. Kordovai költő és az utolsó irodalmi fesztivál rendezője Kozmopoetika ünnepelt. Információs források szerint halálát szívinfarktus okozta, bár a boncolás adatai továbbra is függőben vannak.

Bár költői munkája sajnos rövid volt, 2013-ban megszerezte a fiatal Andalúzia versdíját. A következő verseskönyvek jelentek meg:

• "A tükrök városa", plakett, Poesía Nueva Juan Ramón Jiménez de Fondo gyűjtemény (2007).
• "Az utolsó esőzések", plakett (Verses del sol, 2008).
• Az emlékezetem csúszda - Fenntarthatatlan terek (Cangrejo Pistolero Editions, 2008).
• "Többlet" (Cangrejo Pistolero Editions, 2010).
• "A fény után" (La Garua, 2013).
• "A törött kötél", Amiért elnyerte a 2013-as Young Andalusia Award-ot (Renacimiento, 2014).
• "Mindannyian itt vagyunk, nincs itt senki" (A Négy Szél Gyűjtemény. Reneszánsz, 2015).

A versírás mellett a Diario Córdoba rovatvezetője és irodalomkritikusa is volt «Dél-notebookok » és a magazin Kikötő.

Blogja: «Papír csokornyakkendők»

Című blogján időnként írt «Papír csokornyakkendők», amelyet ebben meglátogathat link. Ott utolsó írása egy publikálatlan vers volt, amelynek címet adott "Hírek":

A tenger vécé volt. A testek duzzadva lebegtek,
duzzadt, lila és fehéres; annak ellenére
feketeség.

A hínár sűrűsége átölelte a lábát. Nem úgy látszik
vitorlázhat velük az este a szerencse.

Esett a hullámokon, olyan hullámdombokon
spirálosan verték le a bátrakat
hogy ... annak a bátornak, hogy ... annak az ígéretnek ...
arról álmodozik ... a jövőre,

Egy mindössze tizenhat éves nő átöleli gyermekét
a tenger feneke. A gonosz alján.

Az új hullám a parthoz közeledik, címerét továbbviszve a
jobb életről álmodik, amely a
a tengerfenék mélyén, címerén hordozza a
sikolyok, remény és a szakadék.

Ez a világ egy vadállat, amely messziről látható.
Mi, mi, nyugodtan élünk. Tudjuk a
a nyelv nyugalma az ágyainknak köszönhetően
meleg, Ikea kanapéinkhoz és vásárlásunkhoz
hetente Carrefourban.

A hírekben kis zacskó víz jelenik meg.

Félelem, tehetetlenség és émelygés a tenger közepén.

Látják, hogy jönnek.

Mint a holttestek, amelyek éjjel megközelítik a
ágyunk széle, ahogy nézzük őket, befelé
csend, amelynek fényvisszaverő helyzetében semmi sem ismert és
valaki az út közepén, azon a ponton
pont jöjjön.

Isten üzenetei láthatók jönni. A hajnal előrehalad
a holdat pedig némán kíséri a menet.

A tenger hajnalban suttogja a nevüket. A dagály a
cölöpöket képezve egyesével rakódik le
strandok; a belek nedvesek, a zsigerek megfulladtak, a
csorba ajkak.

Gondolkodjon lassan, másnap reggel a
a tartó keménysége.

A halál híre soha nem kellemes, de sokkal kevésbé, ha egy ilyen fiatalról van szó. Mivel Actualidad Literatura üzenetet akarunk küldeni támogassa családját és barátait. RIP Nacho Montoto.