Fotó: c) Mariola Díaz-Cano. Portomaior strand. Bueu. A Pontevedra torkolatának déli partja.
Ma van az Galíciai irodalom napja, de a jelenlegi körülmények elhalasztották az ünneplését, mint annyi más ebben az évben. A A Real Academia Galega elhalasztotta rendkívüli plenáris ülése számára Október 31. Abban a hónapban a tervezett cselekmények szentelt a ferrolano értelmiséginek Ricardo Carvalho Calero helyőrző kép. De itt elkészítem a kiválasztás de költészet 4 galíciai szerző közül: Cesar Antonio Molina, Blanca Andreu, Carlos Oroza y Miguel D'Ors.
Cesar Antonio Molina
La Coruña felől az író, fordító, egyetemi tanár, kulturális és politikai menedzser, aki volt Kulturális miniszter 2007 és 2009 között.
A soufrière
Rázás
Sziklák és hamu tavaly hajnal óta.
A forrásban lévő iszap. A kazán. A tenger.
Az álom a csillagos tükrök kínjában,
a törött vitorlák kora délutánig.
A védett ajkak híre
nem tudni, kit kell megcsókolni a búcsúk ebben a hónapjában.
És hamarosan megrendült az eső, a szél, a jégeső
mint egy gabona unott házaink krátereiben.
Akár száz méter magasan a galamb repülése,
a sebesült ragyog a hamuban.
És már a tél is megkeményedett a fumarolákkal.
És a szavakat forró sár kísérte
a holt folyók elhagyott barázdáiban.
És a citániák ismét kinyílnak a gyertyák felé.
A gejzírek pedig színes szökőkutakként világítottak.
És a gőz kilépése, amelyet egy éjszakai levél sürgőssége körvonalaz.
Blanca Andrew
Coruñesa is, Ferenc küszöb bevezette az irodalmi körökbe, amelyek a költészet az évek 80, amelyért több díjat is elnyert. Juan Benet felesége, miután megözvegyült, visszavonult a közéletből. Ez a legreprezentatívabb verse.
Szerelmem
Szerelmem, nézd meg a vitriol számon
és a jóniai vérszegény torkom,
nézd meg a törött szárnyú patkót, amelynek nincs otthona és meghal
Rimbaud kakukkfű sivatagain keresztül,
nézd a fákat, mint a napi idegek rángatózása
kasza víz sírása.
Ezt látom április lapos órájában,
a tükör kápolnájában is ezt látom,
és nem jut eszembe a szóban lakó galambok
Alexandria
sem levelet írni Rilke költőnek.
Carlos Oroza helyőrző kép
De Lugo és a nemrég elhunyt Luis Eduardo Aute által fedezett Oroza a legvetránsabb szerző leghosszabb pálya választott ebben a válogatásban.
Aki a verset látja el
A jóváhagyást sem
sem a szintaktikai erő
sem az ige hiteltelenül
Nem a rend vagy az idő nyújt számunkra örömet
tisztaságát
a fehérség vagy a fekete, amely a tengerbe vetíti a magánhangzókat lírai tartalom nélkül
az univerzumok végtelen lábainak rendeltetési értéke, amelyek egy folyó kanyarban konvergálnak
paródia a felhő
becsületére legyen mondva a kinyújtott kar a pokolba irányított kéz
veszélyeztetett madár.
Miguel D'Ors
De Santiago de Compostela, a spanyol irodalom hivatásos professzora a Granadai Egyetemen.
Megjelent Egyes könyvek a kortárs spanyol költészetről, különös tekintettel a munka de Manuel Machado.
Amandino
Szerető, Amandiño, hogy Corredoirából jöttél,
hogy jön vissza a ma este, milyen varázslatos fénnyel,
az a vad fürdő és a táncolásunk
meztelenül a trágyával tarkított réten,
és ez a dalod, vad barátod, hétéves buccaneer
- «Ay, ay, ay, áldott a részeg» -,
lemegy a mély karballeirákon
túlzott, ragaszkodó és meztelen.
Attól a nyártól minden elveszett
kivéve azt az órát
csodálatosan csábító.
Után
világáért maradtál, naptármentesen;
Bementem az új könyvek ép szagába.
Tőlük jött az az út, amely
erre vitt engem.
És most, hogy elmélkedem az életemen
és alamizsnát akarok adni neked,
Kérdezem az éveket
mi lesz veled, Amandiño, a nyár barátja;
mi lesz velem.